A hazai kiskereskedelmi forgalom jelentős növekedést ért el 2017 utolsó negyedévében az előző évhez képest. Sokat nőtt a fogyasztói bizalom, így nagy valószínűséggel idén is hasonló növekedéssel számolhatunk – véli Kovács Gergely, a Nielsen szakértője.

A mennyiségi eladás 3,6 százalékkal nőtt a az előző év utolsó negyedévéhez képest a magyar kiskereskedelemben, míg Európában átlagosan ennek mértéke 1,8 százalék volt. A hazai élelmiszerek, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok piacán átlagosan 4,7 százalékos volt az árszínvonal-növekedés hatása negyedéves összehasonlításban. Európában az átlagos egységárak 2,6 százalékkal emelkedtek.

A hazai élelmiszerpiac összességében értékben 8,7%-kal növekedett, míg a vegyi áruk piaca 7,6%-kal. Az elmúlt két év során mindkét piacon rekordnak számít ez a bővülési ütem.

Az erős utolsó negyedév összességében 5,9%-os éves növekedést hozott a napi fogyasztási termékek magyarországi piacán 2017-ben, ami több mint a kétszerese a tavalyi teljes éves bővülésnek (+2,8%). Elsősorban az élelmiszerek piaca „gyorsított”: a 2016-os 2,3% után 2017-ben 6,2%-kal növekedett. A vegyi áruk piaca 4,6%-kal nőtt. Európában hasonló a trend: a 2016-os teljes évi 1,6% után 2017-ben 3,1%-kal növekedett a Nielsen által mért élelmiszerek és vegyi áruk európai piaca.

Kontinensünk mind a huszonegy vizsgált országának kiskereskedelme növekedett. A legnagyobb arányú növekedést 2017 második negyedévében, hasonlóan az előző két negyedévi adatokhoz, ismét Törökországban mérték (+16,8%). Majd következik Magyarország (+8,2%), Szlovákia (+7,5%), Portugália (+6,7%), Görögország (+6,4%). A sereghajtó Svájc (+1,6%), őt előzi Finnország (+1,7%), Belgium (+1,8%), Svédország (+2,0%) és Dánia (+2,2%).

A Visegrádi Együttműködés országai közül, Szlovákia mellett, Csehország (+6,1%) és Lengyelország (+6.0%) kiskereskedelmi piaca is erőteljes növekedést ért el a tavalyi év utolsó negyedében, felülmúlva ezzel a teljes 2017-es növekedését, tehát gyorsuló trendet produkálva. Az Európai Unió 28 tagországának GDP-je 2,5 százalékkal emelkedett 2017-ben, ami tízéves csúcs, egyben az elmúlt évtizedben tapasztalható gazdasági és politikai válságokat követő stabilizáció jele. Az eurózóna legnagyobb gazdaságait nézve 2017 utolsó negyedévében a GDP-növekedés enyhe mértékben lelassult Német-, Olasz- és Spanyolországban, míg Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban felgyorsult. Az IMF elemzői 2018-ra 2 százalékos GDP növekedésre számítanak, amely arra enged következtetni, hogy a gazdasági stabilitás az FMCG-piac erősödését támogatja majd.

Kövess minket itt is:

Iratkozz fel a közösségi média felületeinkre, hogy valós időben értesülj a GazdaságTV friss tartalmairól!

Figyelmeztetés

A GazdaságTV ezen tartalmai csak az általános informálódást szolgálják, nem tartalmaznak semmilyen formában tanácsot, ajánlást és nem az a céljuk, hogy bármilyen befektetési vagy más döntésben alapként szolgáljanak. A GazdaságTV alapján hozott bármely befektetési döntés anyagi és jogi következményei kizárólag a felhasználót terhelik. Bővebben.