A magyar gazdaság kilátásai az idei évben is kedvezőek, a GDP növekedés szintje ismét megközelítheti a tavalyi 4%-os szintet.  A növekedés motorja főleg a fogyasztás és az EU pénzekből megvalósított fiskális beruházások lehetnek, de az export szegmensben is stabil teljesítményt várhatunk.

Az infláció az előzetes várakozásokkal összhangban alakult 2017-ben, jellemzően a 2,0-2,5 százalékos sávban mozgó év/éves indexekkel. Az idei első negyedévben látott, a vártnál enyhén alacsonyabb értékeket követően az év további részében az idei évre prognosztizált, 2,4-2,6 százalékos átlagérték közelében mozgó fogyasztóiár-növekedésre számíthatunk. A 3 százalékig kapaszkodó fogyasztói árindex kora csak később jöhet el, bár a bérek emelkedése és az olajár növekedése felfelé mutató kockázatokat hordoz magában. Az éves, átlagos infláció még jövőre is 3 százalék alatt maradhat a CIB elemzői szerint.

Szintén nem fenyegeti veszély a bűvös hármast, a Maastrichti-i 3 százalékos hiánylimitet az államháztartásban. Tavaly a tervezett 2,4 százaléknál alacsonyabb, 2 százalékos GDP-arányos (ESA) hiány valósult meg, az uniós előfinanszírozás miatt a tervnél nagyobb pénzforgalmi deficittel. Az érvényes kormányzati elképzelések az idén már nem számolnak a rés szűkítésével, a cél újra 2,4 százalék. A még mindig gyors GDP-növekedés és a magasabb bérek jó irányba terelik az adóbevételeket, a pénzforgalmi hiány ugyanakkor ebben az évben is gyorsan nő. Noha a kormányalakítást követően új adóintézkedések is várhatóak, a CIB Bank előrejelzése szerint az ideihez hasonló költségvetési folyamatokat láthatunk 2019-ben is, igaz, már csökkenést előirányzó deficitterv alapján.

Továbbra is laza monetáris politika

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa továbbra is a nem-konvencionális intézkedésekre helyezi a hangsúlyt, változatlan, 0,90 százalékos alapkamat fenntartása mellett. A tartósan laza monetáris kondíciók hosszabb távú megőrzésének szándékát erőteljes kommunikáció is jelzi az MNB részéről. Az alapkamat, illetve a nulla-közeli bankközi kamatszintek a CIB Bank elemzői szerint 2018 végéig fennmaradhatnak, annak ellenére, hogy a jegybanki előrejelzések a toleranciasávon belül enyhén emelkedő inflációt, illetve erőteljes – részben 4 százalék fölötti – gazdasági növekedést vetítenek előre 2018-19-re.

A gazdaság és az infláció egyik hajtóereje a bérek és a fogyasztás erőteljes növekedése, ami a lakosság hitelfelvételi kedvén is lendít. A két húzótermék továbbra is a lakáshitel és a személyi kölcsön: az előbbinél 30 százalék feletti, a másiknál 50 százalék közeli emelkedést regisztrált tavaly az MNB az új kihelyezéseknél. Az első negyedéves számok alapján ez a dinamika az év egészére is fennmaradhat. Ezzel együtt a lakossági hitelpiac nagyon messze van a túlfűtöttségtől, hiszen a háztartások GDP-arányos eladósodottsága még alacsony, és kordában tartják a MNB által korábban bevezetett adósságfék-szabályok is.

Nem zárható ki a monetáris eszköztár további átalakítása sem. A forint várhatóan folytatja a határozott irány nélküli ingadozást a 305-315-ös sávban az euróval szemben.

Kövess minket itt is:

Iratkozz fel a közösségi média felületeinkre, hogy valós időben értesülj a GazdaságTV friss tartalmairól!

Figyelmeztetés

A GazdaságTV ezen tartalmai csak az általános informálódást szolgálják, nem tartalmaznak semmilyen formában tanácsot, ajánlást és nem az a céljuk, hogy bármilyen befektetési vagy más döntésben alapként szolgáljanak. A GazdaságTV alapján hozott bármely befektetési döntés anyagi és jogi következményei kizárólag a felhasználót terhelik. Bővebben.