Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológust, az Új Egyenlőség főszerkesztőjét kérdeztük arról, hogy hol lehet a magyar bérek ideális szintje. A szakember szerint nyilvánvaló, hogy az alacsony bérek világának véget kell vetni, mert azok súlyos humán tőke és gazdasági fejlődés gátat jelentenek, de az azonnali teljes európai bérunió sem lehetséges, mert ezzel a keleti gazdaságok elvesztenék versenyképességüket és beszakadnának. Marad tehát a kooperatív egyensúlyra törekvés keresése és annak megtalálása, ami Pogátsa Zoltán szerint nem közgazdászok, de még csak nem is a politika feladata lenne.

Pogátsa Zoltán a bérek egyensúlyi helyzetének kialakításáról néhány hónappal ezelőtt jelentetett meg egy cikket az Új Egyenlőség hasábjain,  írásából idézünk alább:

“Az alacsony bérekre épülő gazdasági modell drámai problémát jelent, mert a magyar családok nem képesek megélni. Egyre dinamizálódik az elvándorlás, alacsony a vállalt gyerekszám. A hazai kkv szektor számára nincs elég kereslet helyben. Az alacsony bérek nem ösztönzik az innovációt, mert a technológiai beruházás helyett az élőmunka olcsóbb. Az államháztartás kiadásai pedig nem finanszírozhatók meg az ezen a bérszínvonalon jelentkező adóbevételekkel.

Az azonos munkaért azonos bért elve első hallásra, elvi szinten méltányos, a gyakorlatban azonban komoly problémákat vet fel. A bérunió azonnal megvalósítása gazdasági összeomláshoz vezetne. A kelet-európai térségnek ugyanis az az egyik tőkevonzó előnye, hogy a nyugatihoz képest alacsonyabbak a bérei. A jelenlegi bérszínvonal tarthatatlanul alacsony, az azonnali nyugati bérek esetében azonban teljesen megszűnne a működőtőke érdekeltsége, hogy Kelet-Európában jelen legyen. Ezzel a beruházások meghatározó forrása esne ki, amelyet hazai megtakarításokból csak hosszú távon lehetne pótolni, és akkor is csak részlegesen. Teljesen multik nélkül ma már egyetlen gazdaság sem működik. A köztes időszakban az ország gazdasági és társadalmi összeomlást szenvedne el.

Nos, a jelenleginél sokkal magasabb, a nyugatinál azonban alacsonyabb bérszínvonal lenne előnyös Magyarország számára. Hogyan lehet megállapítani, hogy mégis hol helyezkedik el az optimális bér ezen két végpont közötti egyenesen?

Először is fel kell hagyni azzal az illúzióval, hogy közgazdászok vagy politikusok képesek megállapítani, hogy a teljes magyar gazdaság számára hol lenne az ideális bérszínvonal. Ahogy bemutattuk,

a nemzetgazdasági átlagtermelékenység nem határozza meg az egyes iparágak, cégek, üzemegységek, egyének termelékenységét és béreit.

Ezért az előbbiből az utóbbit levezetni nem lehet.

A gazdaság egyes részeinek termelékenységét, így elérhető béreit leginkább maguk az érintettek ismerik legjobban. Nem véletlen, hogy Észak- és Nyugat-Európában ezt a kérdést az egyes iparágakban tevékenykedő erős munkaadói és munkavállalói szervezetek rendezi. Számos nyugati országban

nincs is szükség központi minimálbérre, mert helyette a munkapiaci partnerek iparági bérpadlókban

állapodnak meg, melyek lehetőséget teremtenek a differenciálásra. Ez lenne Magyarországon is az ideális és követendő példa, melyhez azonban a törvényhozásnak jelentősen erősítenie kellene a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek jogosítványait és finanszírozását.

…”

Kövess minket itt is:

Iratkozz fel a közösségi média felületeinkre, hogy valós időben értesülj a GazdaságTV friss tartalmairól!

Figyelmeztetés

A GazdaságTV ezen tartalmai csak az általános informálódást szolgálják, nem tartalmaznak semmilyen formában tanácsot, ajánlást és nem az a céljuk, hogy bármilyen befektetési vagy más döntésben alapként szolgáljanak. A GazdaságTV alapján hozott bármely befektetési döntés anyagi és jogi következményei kizárólag a felhasználót terhelik. Bővebben.