Idén 4,6%-ig gyorsulhat a magyar gazdaság, 2019-ben pedig kis lassulást vár Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. A forinttal kapcsolatban is optimista a szakember, középtávon jelentős erősödésre számít a hazai devizában.

 

Kevésbé támogató külső környezet, erősödő kockázatok, derűs hazai kilátások

A külső környezet – jóllehet gyengülő mértékben – alapvetően továbbra is javítja a magyar gazdaság növekedési és egyensúlyi kilátásait. Az első negyedéves adatok alapján a világgazdaság bővülése az előző negyedévben elért többéves csúcsot követően megtorpant, ugyanakkor az továbbra is párhuzamos a világ különböző pontjain, így széleskörűnek mondható. A kilátások alapján az ütem fenntarthatónak ígérkezik.

Noha az amerikai elnök által bejelentett protekcionista intézkedések, védővámok egyelőre igen csekély mértékűek, így nem okoznak azonnali sérülést a világkereskedelemben, illetve a növekedésben, az esetleges válaszok erősíthetik egy globális kereskedelmi háború kockázatát, rombolhatják az üzleti bizalmat, így a beruházási hajlandóságot is. A megszavazott adócsökkentések viszont kissé serkenthetik az amúgy is érett ciklusába érkező növekedést az Egyesült Államokban. Ezzel szemben a legutóbbi európai adatok az öreg kontinens növekedési ütemének lassulására utalnak. Reálgazdasági értelemben tehát a kilátások továbbra is kedvezőek, bár azok mértéke kissé tompult. A német gazdasági növekedést kissé élénkíthetik a megkötött koalíciós szerződés kiadásnövelő intézkedései. Egyelőre nem látszanak a kínai gazdaság lassulásának jelei, sőt, az az év elején még gyorsult is, ezért a visszaeséssel kapcsolatos aggodalmak eltúlzottnak tűnnek.

A külső finanszírozási feltételekről pedig ugyanez mondható el. Hiszen Európát továbbra is laza monetáris kondíciók jellemzik, miközben az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed folytathatja a fokozatos kamatemelési sorozatot. A kockázatok ennek megfelelően ellentétesen változtak. Az amerikai kamatemeléstől való félelem mindazonáltal jelentős tőkekivonást eredményezett a feltörekvő piacokról, egyes országok – Argentína, Törökország, Brazília – komolyabb turbulenciába is kerültek. Ez, párosulva újabb politikai és geopolitikai kockázatokkal – olasz kormányalakítás, újabb szankciók Irán ellen – fokozták a piaci volatilitást, emelve a hazai felárakat és kamatszinteket is.     

 

Kissé tovább gyorsulhat a növekedés üteme

Az előzetesen megjelent adatok után nem okozott meglepetést, hogy a beruházások fellendülése jelentős mértékben járult hozzá a GDP növekedéséhez. A havi kiskereskedelmi adatok pedig a fogyasztás gyorsulására utaltak, amit a GDP-adatok is megerősítettek. A külkereskedelem ugyanakkor összességében nem változtatott a növekedési ütemen. Az az idén tovább gyorsulhat, amit az igen kedvező hazai és a mérsékelten továbbra is kedvező külső kilátások is támogatnak. A jelentős reálbér-növekedés hatására a fogyasztás dinamikája magas maradhat, amit a lakossági megtakarítások meredek növekedése is támogat. A háztartások fogyasztása egy év alatt úgy nőtt 5,1százalékkal, hogy közben a háztartások nettó pénzügyi vagyona a megtakarításokból és hiteltörlesztésekből 2157 milliárd forinttal bővült. Az előző években elkezdett lakás- és irodaépítések átadási hulláma az idén várható, de jó részük áthúzódik jövőre is. A beruházások élénkülését a már megjelent EU-transzferek is támogatták, az ezekhez kapcsolódó beruházások túlnyomó része azonban még csak a közeljövőben indul, így ezek is tovább gyorsíthatják a beruházásokat. Ezek közül az államiak felfutása a közeljövőben várható, míg az igen jelentős autóipari, valamint a versenyszektorbeli beruházásokat a tartósan alacsony kamatkörnyezet, az alacsonyabb társasági adó és szociális hozzájárulás (szocho), továbbá a szinte minden ágazatban megjelenő munkaerőhiány és bérköltség-emelkedés is támogatja. Azok ugyanis a vállalatokat termelékenység- és hatékonyságnövelő beruházásokra kényszeríthetik. A következő években jelentős energetikai beruházások is támogatják a gyors növekedést. A beruházások meredek gyorsulásának hatásait azonban ellensúlyozza azok magas importigénye, így a külkereskedelmi többlet csökkenése némileg fékezi a gazdaság növekedését. Az európai gazdasági kilátások szintén kedvezőek, így idén a GDP növekedése az új autóipari kapacitások üzembe helyezésével tovább gyorsulhat. A kedvező áthúzódó hatások figyelembevételével a Takarékbank kissé emelte a növekedési várakozásait, így az idén 4,6 százalékos, jövőre azonban a magasabb bázisok miatt ennél valamivel enyhébb, 3,8 százalékos növekedésre számít. A következő negyedévekben kissé tovább gyorsulhat a gazdaság, ami a kedvező naptárhatás miatt a második negyedévben elérheti az 5 százalékot is.

 

Tovább csökken a munkanélküliség, tartósan emelkednek a reálbérek

A munkaerőpiacon a szűkülő munkaerő-kínálat hatására a foglalkoztatás-bővülés lelassult, és ezt immár szinte kizárólag az elsődleges munkaerőpiac állásteremtése vezérli. Mivel az utóbbi hónapokban megkezdődött a közfoglalkoztatott állomány csökkenése, a Takarékbank arra számít, hogy mérsékeltebb ütemben ugyan, de a munkanélküliségi ráta süllyedése stabilan folytatódik. Egyre több ágazatban még így is effektív korlátot jelenthet a munkaerő-kínálat elégtelensége, ezért a bérdinamika nemcsak a növekvő minimálbér és garantált bérminimum, hanem a piaci béremelések következtében is magas marad. A tavaly átlagban 4,2 százalékig süllyedő munkanélküliségi ráta az idén 3,4 százalék közelébe kerülhet, azaz 2018-ban még feszesebbé válhat a magyar munkaerőpiac.

A Takarékbank várakozásai szerint az idén 10,5 százalékkal nőhetnek a keresetek a bérmegállapodás, a minimálbérek 8, a garantált bérminimum 12 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Így a várt 2,7 százalékos infláció 7,5 százalékhoz közeli reálbér-növekedést eredményezhet. Ami azt jelentheti, hogy 2018 végén mintegy 41százalékkal lehetnek magasabbak a nettó reálbérek, mint 2013 elején. A bérnövekedésre azonban jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban a következő években gyorsuló bérnövekedésre lehet számítani, amit az elmúlt hónapokban folytatott bértárgyalások – egyes esetekben kétszámjegyű bérmegállapodások – is tükröznek, miközben egyes ágazatokban folyatódik az életpályamodellek bevezetése. A szocho évenkénti csökkentése miatt a bérköltség közel két százalékponttal lassabb mértékben emelkedik a bruttó bérek növekedéséhez képest. Az első negyedévben a nominális GDP 8,8 százalékkal gyarapodott, ami lehetővé teszi a hasonló mértékű bérköltség-növekedést, de az európai összehasonlításban alacsony nemzetgazdasági bérhányad miatt akár gyorsabb is lehet. Ez pedig az idén bőven 10 százalék feletti bruttó béremelkedést tesz lehetővé. A 2016-2022 közötti időszak első két évében a reálbérek a Takarékbank várakozásai szerint 18 százalékkal emelkednek, így a jövő évtől átlagosan 6 százalékos reálbér-növekedés is elég lehet a konvergencia programban kitűzött 50 százalékos reálbér-növekedési cél eléréséhez, ami nem tűnik teljesíthetetlennek. Ez pedig a fogyasztás tartósan magas dinamikáját is biztosítja, kiváltképpen egy 9 százalékra csökkenő személyi jövedelemadóval. Ami 9,1 százalékos plusznövekedést jelentene az általános nettó bérszintben és erre az időszak végére a fedezet is rendelkezésre állhat.

 

Külső hatásokra gyengült a forint, év végére újra erősödhet

Az elmúlt hónapokban döntően külső események hatására jelentősen gyengült a forint. Az amerikai kamatemelési aggodalmak hatására masszív tőkekivonás indult meg a feltörekvő piacokról – bár ennek ellentmond, hogy a külföldi tulajdonban levő állampapír-állomány minimálisan még növekedett is –, fokozott turbulenciát okozva egyes feltörekvő piacokon, így a különösen sebezhető Argentínában, Brazíliában és Törökországban. A forint volatilitását ugyanakkor valamelyest növeli, hogy továbbra is a kedvező egyensúlyi folyamatok indokolta felértékelődési nyomás, és az MNB ezzel ellentétes érdekei közötti présben van. Rövid távon ezért továbbra sem számítunk további gyengülésre a forint euróval szembeni árfolyamában, míg 2018 végére visszaerősödhet a korábbi időszakot jellemző 306-315-ös sávba. A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a gyorsuló növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait, amelyek tavaly már így is kivétel nélkül visszakerültek a befektetésre ajánlott kategóriába.

 

Részlet a Takarékbank közleményéből.

 

 

 

Kövess minket itt is:

Iratkozz fel a közösségi média felületeinkre, hogy valós időben értesülj a GazdaságTV friss tartalmairól!

Figyelmeztetés

A GazdaságTV ezen tartalmai csak az általános informálódást szolgálják, nem tartalmaznak semmilyen formában tanácsot, ajánlást és nem az a céljuk, hogy bármilyen befektetési vagy más döntésben alapként szolgáljanak. A GazdaságTV alapján hozott bármely befektetési döntés anyagi és jogi következményei kizárólag a felhasználót terhelik. Bővebben.